t

  1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ


    1. Az intézmény bemutatása


Az Ökumenikus Általános Iskola Monor városának legfiatalabb oktatási intézménye volt, 1991-ben kezdte működését egy jelenleg 100 éves épületben, mely épülése óta mindig oktatási feladatokat látott el. A 4. sz. főúttól a városközpontba vezető út mellett található, egy emeletes, tetőtér beépítéssel rendelkező intézmény, nagy belső udvarral. A nagy gépjárműforgalom miatt különösen ügyelünk az érkező és távozó gyermekek testi épségére.

Az 1990-es évek végére megépült a Jászai Mari Általános Iskola és a Szterényi József Középiskola. Korábban ugyanis e két oktatási intézmény osztozott jelenlegi épületünkön. Az új iskolák felépítése után az általános iskolások a Jászai-térre, a középiskolások az Ipar utcába költöztek. Az üresen maradt intézmény szerkezetét tekintve kizárólag oktatási célokra volt alkalmas. Elődöm, Vásárhelyi Géza pályázatot nyújtott be a város Önkormányzatához azzal a céllal, hogy támogassák egy ökumenikus szellemiségű intézmény létrehozását. A Képviselőtestület határozatával valóssá vált elképzelése. Ökumenikus szellemiségünkkel, egyedi sajátosságú intézménnyé váltunk. A 13 év alatt kialakult iskolánk arculata, a keresztény/keresztyén egyházakkal jó kapcsolatot ápolunk, segítségükre számíthatunk rendezvényeinken.

Intézményünk 8 évfolyamos, nappali rendszerű általános iskola, ahol általános alapműveltségre tesznek szert gyermekeink, akik igény szerint napközis ellátásban is részesülnek. Jól működő könyvtárral rendelkezünk, ahol délelőtt és délután is igénybe vehetik gyermekeink szolgáltatásainkat. Segítjük a művészetek oktatását, sikeres énekkarunk van, jól működő rajz és színjátszó szakköreink vannak.

Meggyőződésünk volt, hogy az ökumenikus szellemiséggel végzett oktató- nevelő munkánk hatékony Az elme és a lélek együttes formálását kívánjuk elérni. Az oktatást és nevelést nem választjuk el egymástól, mert a gyermek egységes, értelmi és lelki képességekkel rendelkező személyiség. Nevelésünk alanya a gyermek, akit feltétlen szeretet és tisztelet illet meg. Személyiségének alapvető összetevője a bizalom, a szabadság, hogy kiteljesedhessék. De a gyermek szabadsága vezetésre szorul. Játszó, alkotó lény, melyben elkötelezi magát, próbál beilleszkedni környezetébe. Mivel kezdetben másokra utalt, kapcsolatokban létezik és gondolkodik, mivel mások által talál önmagára. Ha szólnak hozzá, megszólal, ha tisztelik, tisztelni fogja magát és a hozzá tartozókat. Ha elfogadják, el fogja fogadni önmagát és környezetét. Ha feltétel nélkül szertik, ő is szeretni fog másokat. De a gyermek kiszolgáltatott, nemcsak a jóra, hanem a bennünk lévő rosszra is. Igénye van a körülötte állók szeretetére, hogy értékesnek tartsák őt, tartozzon valakikhez. A pedagógus a maga teljes személyiségével, erényeivel és hibáival válik a gyermek társává. A nevelői szeretet olyan miliő, ahol a dolgok „ csak úgy egyszerűen „ történnek. Csupa szemnek kell lennünk, hogy figyelhessük fejlődését, szolgálhassuk értelmi, testi, lelki gyarapodásuk javát. Ezt a szülő és a pedagógus nem nagy dolgokkal éri el, hanem egyszerűen állandó jelenlétével, sajátos lelkületével, stílusával hozza létre a növekedés terét, hogy a „közelség „ pedagógiájával

2

megelőzhesse a bajokat, szelíden segíthesse az írott és íratlan szabályok betartását és betartatását. Nevelésünk és oktatásunk eredményességét csak akkor értékelhetjük objektíven, ha mérni tudjuk a fejlődést a folyamat kezdete és vége között. De ez a fejlődés nem mindig akkor és oly módon jelentkezik, amit mi célkitűzésként kitűzünk. Elkövetkezhet egy olyan optimális szint megvalósulása is,- bár talán később- „amikorra megjő az ihlet”, esetleg mérési, értékelési körünkből kikerült időben.



2006.05 23-án bírói ítélet rendelkezett arról, hogy a Közoktatási Törvény 4§(2) értelmében világnézetileg elkötelezett intézményt Polgármesteri Hivatal nem tarthat fent.

Az OKÉV hatósági ellenőrzés után megváltozott iskolánk neve:ADY ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA.



    1. Az ÖMIP intézményünkre vonatkozó elemei



1.2.1. Iskolánk 2004 előtt önfejlesztőként kapcsolódott be a minőségirányításba. Megtörtént a partnerek azonosítása. Különböző kérdőívekkel vizsgáltuk a szülők elégedettségét és elvárásaikat velünk szemben.

1.2.2. Oktató munkánk színvonalának emelése érdekében kidolgoztunk mérésekre alkalmas év végén megírandó feladatlapokat tantárgyanként és évfolyamonként, melyek segítségével az azonos szakot oktató kollégák alapkompetenciákat és tudásszintet mérnek. A felmérőket minden évfolyam, minden tanulója megírta, azonos értékelési szempontok alapján lettek feldolgozva. A %-os arányokból meg tudtuk állapítani, hol szükséges még a gyakoroltatás és elmélyítés.

1.2.3. jelenleg 2004 elejétől a törvény szellemében kezdtünk hozzá intézményi minőségirányítási programunk elkészítéséhez. Monor város Önkormányzatának minőségirányítási programja, mely 2004-2008 között hatályos, meghatározza minőségpolitikájának alapelveit, minőségfejlesztési céljait, fenntartói elvárásait és intézményeik értékelésének tartalmait. A fenntartó a Közoktatási Törvény szellemének megfelelően határozza meg minőségfejlesztési rendszerét, ellenőrzi működésünket oktatási, gazdálkodási, ügyviteli szempontból. Hangsúlyt fektet a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ellenőrzésére, a gyermekbalesetek megelőzésére. Fenntartónk minőségpolitikai célkitűzéseit reálisnak, követendőnek tartjuk, melyben biztosítják szakmai önállóságunkat, közoktatási feladatellátásunk színvonalának fejlesztését, oktatással, neveléssel összefüggő szolgáltatásaink javítását.



Helyesnek tartjuk azt, hogy elvárás az életen át tanulás igényének beültetése az általános iskola 8 évfolyama során is, valamint a hátrányos helyzetű, vagy kirekesztett gyermekek sorsának jó irányban történő segítése.

Törekszünk arra, hogy gazdasági, ügyviteli munkánk során az információtechnológiákat is fejlesszük. Örvendetes az, hogy az intézmények sajátos profilját figyelembe veszik- bár ezt már évek óta így is gyakoroljuk. A Polgármesteri Hivatal jól koordinált munkával törekedett arra, hogy segítsen minket, támogatta az ökumenikus szellemiség kiteljesedését.

Beiskolázási körzettel rendelkezünk, de ezen túlmenően fogadjuk a város hívő családjainak gyermekeit is.

Hatékony működést kialakítva igyekszünk megfelelni a velünk szembeni elvárásoknak, mérési, értékelési és ellenőrzési szempontok alapján. Kiemeljük azokat a velünk

szembeni elvárásokat, melyeket fontosnak tartunk rövid-közép és hosszú távú terveink során hatékonyabban fejleszteni.







    1. Minőségpolitikai nyilatkozat


Mottónk: „JÓT S JÓL” / Kazinczy Ferenc /

Az Ady Úti Általános Iskola igazgatója és valamennyi dolgozója elkötelezik magukat az alábbiakban:

Fontosnak tartjuk, hogy mindenki megismerhesse minőségpolitikai nyilatkozatunk elemeit, elfogadja minőségpolitikánkat és az ezzel kapcsolatos céljainkat.

Minden dolgozó a fent felsoroltak szellemében végzi feladatait.


Monor, 2007.06.10.

Tóth Ágnes

igazgató


5



  1. Minőségfejlesztési rendszer


2.1.Minőségfejlesztési céljaink és tartalmai

Célunk, hogy kialakítsuk az intézmény tudatos, tervszerű működésének feltételeit, biztosítsuk fenntartását. Elkészítjük rendszerünk munkatervét, ütemtervekre bontjuk, elvégezzük a szükséges szabályozások rendszerét, rendjét. Gondoskodunk a szabályozások időbeli elosztásáról, a határidők betartásáról.

A keletkezett dokumentumokat elérhető helyen, az igazgatóhelyettesi irodában és a könyvtárban tároljuk. Minőségpolitikai céljaink Pedagógiai Programunkhoz és az ÖMIP-hez igazodnak, leírjuk, mire törekszünk, mit szeretnénk adott időn belül elérni:



Céljaink tartalma:



2.2. Szabályozások

Az iskola vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, rendeletek, belső szabályozók hozzáférhetők legyenek, a dolgozók ismerjék tartalmukat.

2.2.1.Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer dokumentumai, a törvények, rendeletek megtekinthetők az igazgatóhelyettesi irodában, a CD jogtárban.

Az Oktatási Közlöny, a Munka Törvénykönyve az iroda előtti polcon találhatók, bárki által megismerhetők.

2.2.2. Az intézményi működést szabályozó belső jogrendszer dokumentumai:

Helyi Pedagógiai Program

Minőségirányítási Program

Pedagógus teljesítményértékelési Program

SzMSz, Házirend

Közalkalmazotti Megállapodás

Éves Munkaterv

DÖK Együttműködési Megállapodás az irodában és a könyvtárban megtekinthetők.


2.2.3. Az iskola belső életét tükröző iratok ( levelek, meghívók, értesítések, jegyzőkönyvek, határozatok) az igazgatóhelyettesi és gazdasági irodában találhatók.

A beérkező iratokat az igazgató bontja fel, iktató bélyegzővel látja el, elrendeli a felelősöket, iktatás után az elintézett ügyek mellé a mellékletek is csatolva vannak.

Egyébként az adminisztrációs munka az Ügyviteli Szabályzatunknak megfelelően történik.

2.2.4. A minőségfejlesztési dokumentáció mellékleteivel együtt a számítógépben van, a tanári szobába. Olvasási joga bárkinek van írási joga a minőségirányítási csoport munkatársainak van.

A dokumentum neve: ADY IMIP

Archiválásáról a rendszergazda gondoskodik.



2.3. Küldetésnyilatkozat és jövőkép



Az Ady Úti Általános Iskola küldetésnyilatkozata és jövőképe egybevág, mellyel fémjelezni szeretnénk a megkezdett munkát, melyet a tantestület kiformált. Valamint az a törekvés, mely céljainkat áthatja, Kazinczy Ferenctől: „Jót s jól. ”E rövid idézet röviden tartalmazza törekvéseinket rövid és hosszú távon egyaránt.








2.4. Intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége


Ezt az Intézmény Minőségirányítási Programot az Ady Úti Általános Iskola alap és kiegészítő szolgáltatásaira, tevékenységeire vezette be. A minőségirányítási rendszert a Közoktatási Törvény 40 § megfelelően dolgoztuk ki, figyelembe véve az ÖMIP irányunkban megfogalmazott elvárásait.

Az igazgató és a felső vezetés kinyilvánítja elkötelezettségét a következők iránt:

(Melléklet: Intézkedési tervek )


2.5. Pedagógiai tervezés


A pedagógiai tervezés a pedagógiai program felülvizsgálatának folyamatszabályozása. Célja: az intézményi pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása.




9

  1. Minőségpolitikai irányelveink





A fent felsoroltakat a vezetés és a tantestület, valamint az alkalmazotti közösség magára nézve kötelezőnek tartja.



3.1. Éves tervezés

Folyamatszabályozás

Célja: egy évre megtervezni az iskolai oktatás-nevelés programját, kijelölni a felelősöket és a határidőket, feladatokra bontani a Munkatervet.

Folyamatábra:

Előző év értékelése tájékoztatás a célokról jegyzőkönyv felelős:igazgató


Munkaközösségi tantárgyfelosztás órarend ig.

beszámolók

személyi feltételek



Tanév rendje


Tárgyi feltételek

Szervezeti feltételek DÖK munkaterv Dök vez.


Munkaközösségek meghatározzák

feladataikat, céljaikat Munkatervek MKV.


Cél eléréséhez feladatok elosztása Év eleji nevelőtestületi értekezlet

Jegyzőkönyve ig.h.


Felelősök, határidők tanév rendje Jegyzőkönyv ig.


Munkaköz. terveinek, céljainak


Ismertetése, elfogadása


Belső ellenőrzések, mérések

terve ig.


Eseménynaptár ig.


Éves mterv összeállítása és írásba foglalása ig.


Nevelőtestület elfogadja jegyzőkönyv tantest.


Munkaterv megküldése e Fenntartónak


Munkaterv elhelyezése az irodában és a könyvtárban.

Folyamat:



3.2. Belső vezetői ellenőrzés

Feladata az intézményben folyó szakmai munka, gazdasági tevékenység ellenőrzése tervezette, az ütemtervnek megfelelően. (Melléklet: Belső ellenőrzés terve)

A dokumentumok listája, felelősei, őrzési ideje, helye, másolatok helye:


Dokumentum

Készíti

Őrzése

Őrzési idő

Másolat helye

Szempontlista

Ig.

-

-

Irattár






Munkaterv

Ig.

Mip kézikönyv

1 év

Önkormányzat

Megbízások

Ig.

Mip Kézikönyv

1 év

Delegált



Jegyzőkönyvek

Ig.

Jegyz. dosszié

1 év

Irattár

Bejárások

Ig.

Munkavédelmi

1 év

Irattár

Minőségügyi ell.

Ig.

Hivatalos iratok

1 év

Irattár

Ped és nem ped ellenőrzése

Ig.

Hivatalos iratok

1 év

Irattár







    1. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS

Célja: céllista- információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről Rövid távú terv: 1 év

Közép távú terv .2 év

Hosszú távú terv: 4 év

Területei: - Szervezeti kultúra

Módszerei:- Dokumentumelemzés

Intejú készítése

Kérdőívek

Tesztek

Lépései: - Vezetői önértékelés

Dokumentumelemzés

Összegzett eredmények

Mellékletei: Kérdőív vezetői önértékeléssel kapcsolatban

Eljárásrend



Intézkedési tervek

Mérőanyagok

Klímateszt

Szempontsor és eszközlista

Folyamata: Önértékelési célok meghatározása

Feladatok ütemezése

Vezetői önértékelés elkészítése

Az iskola minden működési területére kitejed



Gyakorisága: 4 évenként,( első irányított önértékelés a 2005/2006 tanév végén.)

Partnerkapcsolatok értékelése, azonosított partnerek

Szempontlista a partnerek igényeiről

Teszt eredményeinek vizsgálata.




Közvetlen partnereink: Közvetett partnereink

Szülők Önkormányzat

Pedagógusok Nevelési Tanácsadó

Iskolaszék Egészségház

Egyházak Rendőrség

Szülői Közösség vez. Zeneiskola

DÖK Művelődési Ház

Az Ady Úti Általános Iskola 4 évenként teljes körű irányított önértékelést folytat.



Szempontok: Partneri elvárások és igények mérése.

Partneri elvárások teljesítésének módjai

Nevelő-oktató munka véleményezése.

Statisztikai adatok megjelenítése.

Feldolgozás után minőségügyi feljegyzéseket készítünk.

Óralátogatások terve

Ki

Mikor

Mit látogat

Ig.h

Havonta egyszer

Reál tantárgyak

Alsós ig.h.

Havonta egyszer

Alsós oktatást

Igazgató

Havonta kétszer

Kompetenciák fejl.

Mindennapos testedzés

Munkaköz.vez.

Félévente kétszer

Első és 4 évfolyamokon







Jutalmazás tanuló estében: Erkölcsi elismerés ( oklevél, dícséret)

Jutalom ( könyv, jutalomtábor )

Iskoladíj ( évente 1 nyolcadikos )

Jutalmazás felnőtt esetében :A kereset

kiegészítés szempontjai a Sz M Sz-ben találhatók.

Az önértékelést az eljárásrend szerint végezzük, lebonyolításáért a minőségfejlesztési csoport a felelős. Végrehajtásában a teljes munkatársi kör részt vesz.

Az adatok elemzésére területenként teamek jönnek létre, , megteszik javaslataikat a fejlesztési területekre, melyeket legitimálunk írásos beszámoló útján, vagy szóbeli beszámoló útján, ill. külső partnereinknek írásos információt adunk.

1, Új célok alapján intézkedési terveket dolgozunk ki.

2, Az intézkedési terveket a teamok hajtják végre.

3, Munkát rendszeresen értékeljük.

4, Eljárásrendünket a munkatársi kör 2004. 03. 22. Elfogadta, legitimálta

5, Bevezetésre kerül 2004. szeptemberétől




3.3.1.Az irányított önértékelés területei




terület

módszer

sikerkritérium

felelős

határidő

Adottságok

A vezetés szerepe a szervezeti

kultúra fejlesztésében

Kérdőív

80% értékelhető

kérdőív

Minőségir.

csoport

2006. április 15.

Meglévő folyamatok

szabályozottsága

Dokumentumelemzés

Kérdőív

80% értékelhető

kérdőív

Minőségir.

csoport

2006. április. 15.

Erőforrások felhasználása

Dokumentumelemzés

Kérdőív

70 % értékelhető

kérdőív

Gazdasági

vezető

2006. április 15.

Dolgozók irányításának értékelése

Kérdőív

80 % értékelhető kérdőív

Minőségirányítási

csoport

2006. április 15.






Eredmények



Folyamatos fejlesztés

eredményei

Kérdőív

Dokumentumelemzés

80 % értékelhető

kérdőív

Munkaközösség vez.

KT vezető

2006. április 15.

Szervezeti kultúra fejl. eredményei

Kérdőív

Trendvizsgálat

80 % értékelhető

kérdőív

Minőségirányítási

csoport

2006 április 15.

Munkatársak bevonásának mértéke

Kérdőív

80 % értékelhető

kérdőív

Minőségirányítási

csoport

2006 április 15.





Partnerek elégedettsége



Külső partnerek elégedettsége

Dokum. elemzés

80 % értékelhető

Min.ir. csop.

2006. április 15

Belső partnerek elégedettsége

Dokum. elemzés

80 % értékelhető

Min.ir. csop.

2006. április 15.

Okt-nevelés eredményei

Statisztika

Szinten tartás(+-5 % )

Munkaközösségvez.

2006 április 15.

Erőforrások hatékonysága

Beszámolók

80 % érttékelhető

Gazd. vez.

2006. április 15.

Irányított önért. szabályozása

Hatékonyságvizsg.

70 % értékelhető

Min.ir. csop.

2006. április 15.



3.3.2. Partnerkapcsolatok irányítása








3.3.3 Információáramlás

Információs rendszer



igazgatóhelyettesek igazgató gazdasági vezető


iskolavezetés (mkv, Dök, KT)


pedagógusok szülők tanulók


nem pedagógusok


Módja:meghívó, levél, hirdetés a hirdetőtáblán, értesítés, iskolarádió, ellenőrző, üzenő füzet, értekezlet, megbeszélés.


3.4. Panaszkezelés

Célja: A tanulók, a dolgozók, valamint partnereink részéről hozzánk írásban közvetített problémák megoldása.

Panasz:-jogos-e? osztályfőnök vagy vezető egyeztet az érintettel.

Leírása, megoldás keresése.

Ha a probléma továbbra is fennáll, türelmi időt adunk,

Megbeszéljük a fenntartóval, közös vizsgálatot kezdeményezünk.

Feljegyzések készülnek a történtekről.

Ha nem születi egyezség, a törvény által előírt módon folytatódik.

Panaszkezelésben illetékes: Tanuló, szülő esetén: osztályfőnök

Dolgozó esetén: igazgató

Gazdasági jell. gazd. vez.

Munkaközösségek: igazgatóhelyettesek

Sikerkritérium: Évente az írásbeli panasz ne legyen több 4 esetnél.



3.5. Beiskolázás leendő elsősök esetén

Cél: elsősök beíratása, szülők tájékoztatása az iskola sajátosságairól, házirend átadása.

Szakvélemény a Nevelési Tanácsadótól.

A beíratás ideje: Meghatározott napokon és időpontban.


Felelőse: igazgató

Beírást végző: igazgató


3.6. Nyomon követés

Célja: az iskolából eltávozott nyolcadikos tanulók további tanulmányainak, életpályájának figyelemmel követése, valamint az átmenetnél, a negyedikből, ötödik osztályba történő továbbhaladás tapasztalatainak leszűrése.

Eredménynek tekintjük azt: ha tanulóink visszajárnak rendezvényeinkre.

Személyes beszélgetés során emlékeznek vissza régi iskolájukra.

Több tanítványunkból már kollégánk lett.

A pedagógus pályát választók nálunk töltik gyakorlatukat.

Volt tanítványaink hozzánk járatják gyermekeiket.


3.7. Intézményi marketing

Cél : bemutatni azokat a tevékenységeket, ahol közvetlen és közvetett partnereinknek információt adunk intézményünk arculatáról, sajátosságairól, programjairól és a kommunikációs csatornákról.

WEB lapunkon:

Plakáton szerezhető információ a választható tanórán kívüli tevékenységekről.

Faliújságokon szerezhető információ az osztályok munkájáról, tanulmányi versenyek eredményeiről, ünnepi megemlékezésekről, neves vendégeink előadásairól.

A helyi újság tudósít:


Testvériskolai kapcsolatunk van egy Lengyelországban található általános iskolával Poznan városában, idén látogatjuk meg őket első alkalommal.

Részt veszünk az ökumenikus iskolák által szervezett versenyeken.

A pedagógusok évente egyszer, Lelki Napon vesznek részt, az ökumenikus iskolák találkozóján.

Iskola- Napok rendezvénysorozatunkon kiállításokat szervezünk, melyre a szülő és nagyszülők kíváncsian jönnek.


3.8. Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése

3.8.1.Kiválasztási és betanulási rend működtetése:

Szabályozott folyamatlépések, ki és bemenettel, hatáskörök megjelölésével, keletkezett dokumentumokkal, bizonylatokkal.

Pedagógus felvétele esetén kiválasztási szempontlista, betanulási rend a mellékletben található.




3.8.2. Továbbképzési rendszer működtetése

Éves beiskolázási terv alapján működik, 1998-ban lett kidolgozva a feltételrendszer, és 2003-ban újra át lett dolgozva.

Célja: tudatos humán erőforrás fejlesztés, a rendszer által kínált lehetőségeink figyelembe vételével.

Továbbképzésen részt vesz az a kolléga aki:


3.8.3.Belső értékelési rendszer működtetése

Az intézményben dolgozó pedagógusokra és nem pedagógus alkalmazottakra vonatkozik.

Pedagógusok:

19

Bizonylatok őrzése az igazgatói irodában.

Módszerei:

Igazgató évente: 5 pedagógus munkáját ellenőrzi.

Igazgatóhelyettesek évente: 4 pedagógus munkáját ellenőrzi.

Munkaközösség vezetők évente 2 pedagógus munkáját ellenőrzik.

Mentor tanár: új és pályakezdő pedagógus esetén végez ellenőrzést.

Értékelő beszélgetés során a megfigyelt tapasztalatok kicserélése történik.

Javaslattétel egyéb módszerek alkalmazásának kipróbálására.

Jutalmazás: kereset kiegészítés, jutalom, erkölcsi elismerés.


Nem pedagógusok esetén: A gazdasági igazgató vezetésével folyik az ellenőrzés.

Szempontjai: pontos munkakezdés, lelkiismeretes munkavégzés, munkaidő betartása.

Eszközeinek állapota, megbízható feladatellátása.


Jutalmazás: erkölcsi elismerés, jutalom kirándulás.


3.8.4. Eljárásrend az ösztönző rendszer működtetésére



4.Az intézmény működtetése

Cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek megóvása, lehetőség szerint fejlesztése.

4.1. Beszerzési terv:

Intézményünk szabályozása azért történik, hogy tárgyi feltételeink a napi működésünket optimálisan szolgálhassák. Ez az eljárás vonatkozik teljes tevékenységünkre, a szervezet valamennyi alkalmazottjára.

Oktató-nevelő munkánkat segítő valamennyi termék vásárlását megelőző tervezés.

A gazdasági vezető elemzi a fenntartó által, intézményünkre vonatkozó keret számait,

És az éves működésnek megfelelően meghatározza a beszerzési keretszámokat.

A tervezett eszközök beszerzéséből lista készül, majd az igazgatóval döntenek a vásárlások ütemezéséről.



5.Biztonságos intézmény

Cél: A tanulók és munkavállalók fizikai biztonságának fenntartása, biztosítása.


Biztonságos intézmény fenntartása mindenki felelőssége, de kiemelt felelőssége van az igazgatónak, helyetteseinek, a gazdasági vezetőnek, munkavédelmi felelősnek, karbantartónak és minden osztályfőnöknek,

A bizonylatok a munkavédelmi dossziéban vannak, a jegyzőkönyvek az irodában a többi jegyzőkönyv között.


Év eleji munkavédelmi oktatáson kívül egész évben ügyelni kell arra, hogy mindenki egészségesen térhessen családjához. Év közben keletkező, nem túl súlyos hibaelhárítási munkákat karbantartó javítja ki. Mivel iskolánk igen régi épületben van, ezért gyakrabban fordulnak elő meghibásodások. Napi gyakorisággal konzultál az igazgató vagy a gazdasági vezető az elvégzendő karbantartási munkálatokról, ezzel is segítve a nyugodt tanulást tanulóinknak.

Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink ismerjék a személyi higiénia alapjait, étkezési, tisztálkodási szokásaikat igyekszünk meggyökereztetni. A napi testmozgás szükséges

mindenki részére, ezért a mindennapos testedzés lehetőségének biztosításával megvalósul az az igény, hogy minden nap mozoghassanak tanulóink




6 Oktatás-nevelés



6.1Pedagógusok együttműködése



Munkaközösségek:


Ülések száma: évente 5 alkalommal, szükség esetén többször.

Tevékenységük:


Egy osztályban tanítók közössége:




7.Mérés, elemzés, javítás

7.1 Indikátorrendszer készítése, működtetése


Melyben elkészítettük, és folyamatosan készülnek a további tervek az alkalmazásra,

A mutatók, adat/információk tartalma, adatgyűjtés módszere, idő/gyakoriság, adatszolgáltató, adatfeldolgozó, helye és felhasználási helye.


8.Tantervkészítés

Az Ökumenikus Általános Iskola tantervet nem ír, egyéb a Minisztérium által jóváhagyott tanterveket adaptál. ( Mozaik Kerettanterv 2003 )


9. Stratégiai tervezés


A pedagógiai tervezés a Pedagógiai program felülvizsgálatának folyamatszabályozása.

A folyamat célja. Az intézmény Pedagógiai Programjának felülvizsgálata, módosítása.


A HPP felülvizsgálata 5 évenként történik.

10..Belső minőségirányítási audit


A belső audit kiterjed az időpontra, a vizsgált folyamatra, tevékenységre, az auditorok kijelölésére, az audit ütemtervére, a dokumentumok leadásának határidejére, és tapasztalatainak értékelésére.

Célunk ezzel az, hogy a rendszer állapotát rendszeresen értékeljük, tökéletesítése alapján újabb intézkedéseket hozzunk.

Kiterjed az intézményben folyó tevékenységre, az iskola valamennyi alkalmazottjára..

Felelőse a minőségügyi csoport vetetője.

A belső audit felügyeletééer felelős: az igazgató.

Minőségügyi rendszerünket évente egyszer felülvizsgáljuk,

Javaslatot az időpontra a minőségügyi vezető tesz.

Formája: belső audit ellenőrzési lap készítésével.

A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott program alapján végzi.

Az auditáltak kötelesek rendelkezésére állni.

Az audit vezetője jegyzőkönyvet készít tapasztalatairól.

Dokumentálása: a minőségügyi vezető a keletkezett dokumentumokat megőrzi 5 éven át, bármikor megtekinthető az irodában.


ADY ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

MONOR, ADY ENDRE U. 48-52.

OM:037758



Pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményértékelésének szabályzata.



Ezen szabályzat:



rendelkezésein alapul.



A szabályzat az Intézményi Minőségirányítási Program része.



A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi intézményünkben foglalkoztatott pedagógusra.



Monor, 2007. december 6.



……………………………………….

Tóth Ágnes

Igazgató











  1. A teljesítményvizsgálat célja és jellege




A tanári teljesítményvizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és iskolai szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg.

Mindkét cél az intézményi munka hatékonyságának növelését célozza, azaz a minőségi munka fejlesztését szolgálja.


Az oktatási-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok:





Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok:




Az értékelő rendszer működtetése során az alábbi szempontoknak kell érvényesülni:

(Kritériumok)





  1. A teljesítményértékelő rendszer működése

Alapja:munkakör jogi elvárásai (Kt-ben)

Munkaköri leírás

Munkakörhöz kapcsolódó elvárható eredmények, kimenetek

Munkakörhöz kapcsolódó magatartások, eredmények

Új kihívások az oktató-nevelő munkában



    1. A teljesítményvizsgálat feladata:



2.2 A teljesítményvizsgálat területei:



A pedagógus sokoldalú tevékenységei közül vizsgálja:



1. a munkaköri leírásban foglaltak teljesítését,

2. óralátogatások keretében a tanár felkészültségét, a tanítási órák hatékonyságát, a pedagógiai módszer sikerességét,

3. a kimaradások számát és okait,

4. számba veszi, és súlyozottan értékeli a versenyeredményeket, szerepléseket, a zenei pályára való

5. értékeli a meghallhatásokon és vizsgákon nyújtott tanulói teljesítményt,

6. figyelemmel kíséri a tanulói és szülői elégedettséget,

7. a tanár hozzáállását és munkafegyelmét,

8. a tanár képzettségének és felkészültségének (tovább-)fejlesztését,

9. a tanítási órán kívül végzett pedagógiai tevékenységeket,

10 az iskola közösségi feladataiban vállalt munkát,

11 a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységét,

12 az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon alapuló fejlesztési célok megvalósulását.




2.3.A teljesítményvizsgálat eszközei:




2.4. A teljesítményértékelésben résztvevők köre:


2) az értékelésben való aktív közreműködéssel,

3) a fejlesztendő területekre tett javaslataival.



2.5. A teljesítményértékelés gyakorisága:




  1. Az értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai


3.1.Óralátogatási lap


A két-három éves ciklus során az igazgató és a munkaközösség-vezetője évente legalább egy órát látogatnak meg. (Ezek közül legalább egy főtárgyi és legalább egy kötelezőtárgyi óra legyen, ha az érintett pedagógus mindkét tárgyat tanítja). Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy melyik tanuló óráját, vagy milyen csoportot akar meglátogatni, de erre vonatkozóan az érintett időpont előtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett tanárnak.

Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. Az Óralátogatási lap ezt követően, a megbeszéltek alapján utólag értékelendő. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött Óralátogatási lap másolatát.

Az óralátogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek úgy, hogy egy hatos skála alapján ítélik meg az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. Minden esetben rendelkezésre áll egy „nincs elegendő információ ennek megítéléséhez”(X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok egyharmadát, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. A pontszámátlag megállapítható a pontszámok összegének az értékelt kérdések számával történő osztásával.

Az óralátogatási lapot bizalmasan kell kezelni, az Értékelési összesítő lap elkészültéig meg kell őrizni.

Az óralátogatás értékelése: 1. számú melléklet



3.2. Az Önértékelő lap és a Véleménykérő lap


Az önértékelő és a véleménykérő lapokat ciklusonként egyszer, a vizsgák után, az értékelés évében kell kitölteni és értékelési beszélgetés megtartása előtt. Ezeket a lapokat minden tanár kitölti, aki az adott tanévben tanított. A kérdések csak az adott tanévre vonatkoznak. A lapot értékelése az Értékelési Beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kérdésekre adott válaszokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres, Kiválóan alkalmas (80% felett vagy12 pont felett), alkalmas (60-80%, vagy 9-11 pont), kevéssé alkalmas 30-60%, vagy 5-8 pontig), és alkalmatlan 30% alatt, vagy 4 pont alatt) a max pontszám: 15 pont

Ha legalább egy minősítési szempont értékelése alkalmatlan: a dolgozó minősítése alkalmatlan.


A rendszer elemei:


A pedagógusok fejlesztő értékelése rendszeres gyakoriságú eszmecserével valósul meg az interjúkérdések alapján.

. Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítő Lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat.

Az Önértékelő és Véleménykérő lapok célja az, hogy



Lásd: Önértékelő lapok: 2. és 3.sz. melléklet, Véleménykérő lapok 4. sz. melléklet


3.3. Eredményességet értékelő lap


Ezen a lapon – munkaközösség-vezetők az általuk összegyűjtött adatokat szerepeltetik és értékelik a megadott szempontok szerint. Az eredményességet, értékelő lapot folyamatosan, a tanév során összegyűjtött adatok alapján minden tanév végén ki kell tölteni, és azokat az igazgatónak megőrzésre át kell adni. Így egy három éves ciklus végén 3 kitöltött lap áll rendelkezésre.

Lásd. 5. számú melléklet



3.4. Adatlap az elvégzett iskolai közfeladatokról

Ezen a lapon az igazgató által gyűjtött adatok kerülnek összesítésre, hasonlóan az előbb felsoroltakhoz.

Lásd. 6. számú melléklet


3.5. Adatlap a partneri elégedettség megnyilvánulásairól

Ezen a lapon az igazgató a hozzá befutó információkat gyűjti egybe, melyek az egyes tanárok pedagógiai, szakmai munkáját dicsérik, vagy elmarasztalják. Ha ezeknek kellő súlyuk van, és tényszerűek, szükséges, hogy az értékelésben szerepet kapjanak. Ilyen információ nem biztos, hogy mindenkiről érkezik, ezért ezeket nem szükséges egyéni kartonon vezetni.

Lásd. 7. számú melléklet


3.6. Értékelési beszélgetés, interjú


Az értékelési rendszer legfontosabb pontja ez a beszélgetés. Az interjút az igazgató kezdeményezi, a dolgozónak felajánlott időponttal. (Tanítási órán kívül, munkaidőben). Amennyiben a tanár nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, erről nyilatkoznia kell. (Nyilatkozat: lásd: 9. számú melléklet) A beszélgetésen az érintett tanár, a munkaközösség-vezető és az igazgató vesz részt. A tanár kérésére a munkaközösséghez tartozó más pedagógus, vagy a közalkalmazotti tanács tagja is részt vehet ezen az interjún. Az értékelési összesítő lapot csak arról a tanárról lehet elkészíteni, akivel ilyen beszélgetés történt, vagy nyilatkozott arról, hogy ilyen beszélgetésen nem kíván részt venni.


A megbeszélés témakörei:

1 Az értékelési beszélgetésen a tanárról összegyűjtött összes dokumentumot fel kell sorakoztatni és azok alapján közösen értékelni, kell az elmúlt időszakot.

2. Vizsgálni kell, hogy az előző ciklus végén kijelölt egyéni célokat milyen mértékben sikerült megvalósítani.

3. Fel kell tárni a tanári gyengeségeket is. Ezek kijavítására, a hibák kiküszöbölésére elsősorban a tanár saját maga tegyen javaslatokat.

5. Megvitatják a Véleménykérő lapon felvetett kérdéseket.

6. Megvitatják, hogy az értékelési lapra mi kerüljön fel, melyek a kiemelkedően sikeres és a fejlesztendő területek.

7. Megbeszélik a konkrét feladatokat, célokat, melyeket a tanár a következő értékelési időszakra maga elé tűz.

Értékelési összesítő lapot csak arról a tanárról lehet készíteni, akivel ilyen beszélgetés történt,

vagy nyilatkozott arról, hogy ilyen beszélgetésen nem kíván részt venni.


Teljesítményértékelés ütemtervére (2 évre)


sor-szám

feladat

felelős

érintettek

határidő

kimenet

1.

tantestület tájékoztatása a rendszerről



igazgató vagy/és min.ügyi vezető

tan-testület

tanévnyitó értekezlet

az értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti ív

2.

értékelő csoport tagjainak kiválasztása


igazgató

tan-testület

tanévnyitó értekezlet

az értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti ív

3.

tantestület tájékoztatása a 2 éves ciklus üteméről negyedévenkénti bontásban:

kire, mikor kerül sor

igazgató

tan-testület

tanévnyitó értekezlet

az értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti ív

4.

tanulói és szülői elégedettségmérés pedagógusra vonatkozó eredményeinek összegzése, egyéb adatok, tények gyűjtése, összegzése

min.ügyi felelős v.csoport

tanulók, szülők

első negyedév

egyes pedagógusra vonatkozó eredmények

5.

óralátogatás bejelentése a pedagógusnak (legalább 2 héttel korábban), óralátogatás

értékelő csoport

pedagó-gusok

folyamatos, befejezés: 2. év 3. negyedév

óralátogatási jegyzőkönyvek

6.

önértékelő lap kitöltése



min.ügyi felelős

az értékelt személy

az adatlap átvételétől számított 1 hét múlva

kitöltött önértékelő lap

7.

egyénre vonatkozó összes adat áttekintése

értékelő csoport

adatszol-gáltatók

folyamatos

8.

a teljesítményértékelési lap kitöltése


min.ügyi felelős

értékelő csoport

folyamatos (ütemterv szerint)

kitöltött teljesítmény-értékelési lap

9.

egyénre vonatkozó információk összesítése, átlagok kiszámítása

min.ügyi felelős

értékelő csoport

folyamatos (ütemterv szerint)

egyéni átlagok

10.

egyéni értékelési lapok elkészítése, kiosztása

értékelő csoport

az értékelt személy

folyamatos (ütemterv szerint)

egyéni értékelési lap

11.

vezető és értékelt pedagógus megbeszélése az értékelés eredményéről – erősségek, fejlesztési célok összegzése

igazgató

az értékelt személy

folyamatos (ütemterv szerint)

emlékeztető feljegyzés

12.

személyi anyagban elhelyezni a dokumentumokat

ig. helyettes

az értékelt személy

folyamatos (ütemterv szerint)

iktatott dokumentum

13.

intézményi összesítés (ha folyamatos az értékelés, és nem egyszerre történik a tantestületben)

értékelő csoport

tantestület


2. év vége

intézményi összesített adatokj

14.

az értékelő csoport értékeli az eredményeket és a folyamatot, javaslatot tesz esetleges korrekcióra

min.ügyi felelős

értékelő csoport

2. év vége

írásbeli értékelés, korrekciós javaslat, módosított értékelési rendszer

15.

a tantestület tájékoztatása az eredményekről, a rendszer további működéséről

igazgató vagy min.ügyi felelős

tantestület


2. évi tanévzáró értekezlet

jegyzőkönyv, jelenléti ív


A teljesítményértékelési ciklus 2010 szeptemberében indulhat, és 2012 júniusában zárul, a fenti folyamatnak megfelelően.



A teljesítményértékelés kritériumai


  1. SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG ÉS A GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA



  1. A TANULÁS- ÉS NEVELÉSIRÁNYÍTÁS TERVEZÉS, SZERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA




  1. MUNKAFEGYELEM



  1. PEDAGÓGUS MAGATARTÁS




  1. EGYÉB, A MUNKAKÖRI LEÍRÁSBAN FOGLALTAKAT MEGHALADÓ SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK


  1. AZ ELŐZŐ ÉRTÉKELÉS SORÁN FELMERÜLT FEJLESZTÉSI CÉLOK ELÉRÉSE



3.7. Értékelési összesítő lap


Az értékelési összesítő lapokat az értékelési beszélgetések alkalmával, vagy azt követően kell

kitölteni. Ha az értékelési összesítő lapok utólag készülnek, annak fénymásolatát az érintett

pedagógusnak át kell adni. Az értékelési összesítő lapokat az igazgató készíti, azt a munkaközösség-vezető és az értékelés alanya aláírja.


Az aláírásokkal egyidejűleg a pedagógus megkapja az összes dokumentációt, amelyet az értékelési ciklus során róla készítettek.


Az értékelési összesítő lapot csak arról a tanárról lehet készíteni, akivel értékelési beszélgetés történt, vagy nyilatkozott arról, hogy ilyen beszélgetésen nem kíván részt venni.

Az értékelési összesítő lapok egy példánya bekerül az iskolai archívumba.

Az értékelési lapon fel kell sorolni egy-egy mondatban az értékelt pedagógusnak a vizsgált időszakban elért:



Számszerű adatokkal felkerül:



Ezen a lapon kell feltüntetni a fejleszteni kívánt területeket, valamint a tanár elképzeléseit, hogyan kívánja saját munkáját javítani, és milyen célkitűzései vannak a következő értékelési időszakra.



Az értékelési összesítő lap összevethető a korábban készült értékelési összesítő lapokkal, így az képet adhat a tanári teljesítmény fejlődéséről.

Lásd. 11. számú melléklet



  1. A vezetők értékelési rendszere


Felső vezetői (intézményvezető) beosztású közalkalmazott neve:


Végzettsége, szakképzettsége:


Közoktatás-vezetői szak, szakvizsga, nyelvvizsga:


Továbbképzések-módszertani továbbképzések, informatikai továbbképzés, egyéb:


Az értékelt jelenlegi munkaköre, beosztása, egyéb funkciója:


Az elmúlt négy évben a munkájáért kapott elismerések:


Az elmúlt négy évben kapott elmarasztalások:




Képesítése, felkészültsége


Szakképzettsége

0

1

2

3

4

5

Közoktatás-vezetői szak

0

1

2

3

4

5

Teljesítette továbbképzési kötelezettségét

0

1

2

3

4

5

Részt vett a munkakörében jól hasznosítható továbbképzéseken

0

1

2

3

4

5

Az intézményműködéshez szükséges jogi ismeretekkel tisztában van

0

1

2

3

4

5

A korszerű pedagógiai irányzatokban, módszerekben tájékozott

0

1

2

3

4

5

Tudását szívesen és hatékonyan adja tovább kollégáinak

0

1

2

3

4

5

Idegennyelvtudása

0

1

2

3

4

5

Folyamatosan tanul, fejlődik

0

1

2

3

4

5


Személyes tulajdonságai miatt rátermett vezető


Érvényesíti vezető szerepét

0

1

2

3

4

5

Elkötelezett az intézmény iránt

0

1

2

3

4

5

Lelkes, önálló, erős késztetése van eredményt elérni

0

1

2

3

4

5

Kész a „kiállásra”, még ha népszerűtlen dolgokról is van szó

0

1

2

3

4

5

Határozott, döntésre képes

0

1

2

3

4

5

Tettei és szavai összhangban vannak

0

1

2

3

4

5

Elfogulatlanul kezeli az adódó szülői, diák és pedagógus/alkalmazott konfliktusokat.

0

1

2

3

4

5


Stratégiai vezetés


Jól látja a szervezet működésének lényegét és haladásának módját

0

1

2

3

4

5

A szervezeti értékek közvetítésével képes az alkalmazottaknak irányt mutatni.

0

1

2

3

4

5

Az értékek talaján jól megragadja a szervezet céljait és stratégiai tervét (pedagógiai/nevelési program, minőségirányítási program).

0

1

2

3

4

5

Képes gondolkodásában a napi teendőket meghaladni, látni a távlati elképzelést, amely a mindennapi tetteket a jövő céljaihoz kapcsolja.

0

1

2

3

4

5

Jól érzékeli és tudatosan kezeli a szervezet erősségeit és gyengeségeit.

0

1

2

3

4

5

Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves tervet.

0

1

2

3

4

5

Képes valamennyi testületi tag figyelmét a célokra összpontosítani.

0

1

2

3

4

5

Képes konstruktívan együttműködni a megfelelő szakemberekkel.

0

1

2

3

4

5


A vezető, mint változtató


Jól érzékeli a szervezetre ható külső körülményeket.

0

1

2

3

4

5

Jól érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit.

0

1

2

3

4

5

A tervező munkájában jó elképzeléseket közvetít. Ezt mindenki számára világosan kommunikálja.

0

1

2

3

4

5

Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját.

0

1

2

3

4

5

A változásokhoz biztosítja az erőforrásokat.

0

1

2

3

4

5

Meg tudja értetni a szervezeti tagokkal a változások szükségességét.

0

1

2

3

4

5

A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény működését.

0

1

2

3

4

5

Az intézményt távol tartja a napi politikától.

0

1

2

3

4

5


A tantestület/nevelőtestület/munkahelyi közösség irányítása


Képes egy tágabb körű vezetési kört kialakítani.

0

1

2

3

4

5

Vezetői munkájában érvényesíti a vezetői felelősség- és hatáskör megosztás elvét.

0

1

2

3

4

5

Bizalmat tápláló légkört teremt.

0

1

2

3

4

5

Tevékenyen bevonja a szervezeti tagokat az intézmény céljainak kialakításába.

0

1

2

3

4

5

Szorgalmazza a becsületes, nyílt visszajelzést.

0

1

2

3

4

5

Hatékony és eredményes értekezletet tart.

0

1

2

3

4

5

A testület tagjait ellátja a szükséges információkkal.

0

1

2

3

4

5

Gondot fordít a kétirányú információáramlásra.

0

1

2

3

4

5

Tevékenyen bevonja a tagokat az intézményi munka értékelésébe és a korrekciós lépésekről való döntésbe.

0

1

2

3

4

5






Munkahelyi motiváció


Jól hasznosítja a feladatmegbízásokat, mint az alkalmazottak fejlesztésének legjobb eszközét.

0

1

2

3

4

5

A teljesítményértékelést fejlesztési eszközként használja.

0

1

2

3

4

5

Eleget foglalkozik az emberekkel, időt szentel rá, hogy személyes jó kapcsolatot létesítsen velük.

0

1

2

3

4

5

Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a célok irányába.

0

1

2

3

4

5


Mérés, értékelés


Mérésekkel, megfigyelésekkel alátámasztott adatokkal rendelkezik a szervezet állapotáról.

0

1

2

3

4

5

Folyamatosan értékeli a tervekhez viszonyított haladást.

0

1

2

3

4

5

Képes megállapítani a “kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyben elért eredmény sikeres teljesítményre vezet.

0

1

2

3

4

5

Folyamatosan adatokat és információkat gyűjt a kritikus sikertényezőkről, amelyek a működéshez a legfontosabbak.

0

1

2

3

4

5

Hatékony értekezleteket tart az általános teljesítmény értékelésére.

0

1

2

3

4

5

A problémákkal fontosságukkal arányosan foglalkozik.

0

1

2

3

4

5

Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől.

0

1

2

3

4

5



A tantestület által jóváhagyott értékelési rendszer a szakmai munkaközösség-vezetőkre is kiterjed. Az értékelés minden eleme rá is vonatkozik. Esetükben azonban az értékelésben résztvevők körét módosítani kell: ki kell jelölni egy a munkaközösséghez tartozó, az értékelés folyamatában végig résztvevő pedagógust. A feladattal megbízott tanár a munkaközösség-vezetőhöz hasonlóan órát látogat, adatokat gyűjt az Eredményességet értékelő laphoz, az igazgatóval közösen kitölti a tanári tulajdonságokat, tartalmazó lapot és részt vesz az interjún.



Az intézményvezető munkájának értékelése az őt kinevező fenntartó hatásköre. Amennyiben a fenntartó élni kíván ezzel a jogával, úgy célszerű ehhez adatokat szolgáltatni. A tanárok által kitöltött Véleménykérő lapon a 12. – 25. kérdés erre vonatkozik. Amennyiben munkájára vonatkozóan a tantestület véleményére kíváncsi, kérheti a tantestület tagjaitól, hogy egyénileg, névtelenül kitöltött kérdőíven válaszoljanak az erre, vonatkozó kérdésekre. Ennek összegzése tanulságos lehet a vezető számára. Célszerű az igazgatónak is egy a saját maga által összeállított önértékelő lapot a ciklus lejártával készíteni.



  1. Az értékelési rendszer működtetésének felelősége


Az iskolánkban használt pedagógus teljesítményértékelési rendszer a bizalomra épül. A pedagógusok értékeléséhez csak az értékelő rendszerben felsorolt értékelő lapokat lehet felhasználni. Az összes adatlap, - beleértve az Értékelési összesítő lapot is – titkos.

Az értékelés időszakában gyűjtött adatokat, értékelő lapokat csak az Értékelési összesítő lap kitöltéséig szabad megőrizni. Ezek a kitöltött lapok nem másolhatók, kivéve az óralátogatási lapot. Ennek egy példányát a tanárnak a látogatást követően át kell adni. Az értékelési összesítő lap aláírásának alkalmával a pedagógusnak minden róla készített dokumentumot át kell adni.

Ugyancsak át kell adni minden dokumentumot a dolgozónak, ha munkaviszonya megszűnik.

Ez esetben az archívumban őrzött korábbi Értékelési Összesítő lapokat is át kell adni. A teljesítményértékelés adatai más munkáltatónak nem adhatók át.

Az értékelési rendszer titkosságáért, és szabályszerű működtetéséért egyszemélyi felelős az igazgató.



Hatályba léptetés:


A pedagógus teljesítményértékelési rendszert a nevelőtestület többségi döntéssel hagyja jóvá.



2010. június 30.



ÉRVÉNYESSÉGI TARTOMÁNY:

Az eljárások a pedagógus és nem pedagógus munkatársakra alkalmazandó.

Felelősségi hatáskör: Jelen eljárások, szabályozások felügyelete a minőségirányítási vezető felelőssége.



Monor, 2008.03.10.














TARTALOMJEGYZÉK


1, Általános bevezető

    1. Intézmény bemutatása

    2. Az ÖMIP intézményünkre vonatkozó elemei

    3. Minőségpolitikai nyilatkozat


  1. Minőségfejlesztési rendszer

    1. Minőségfejlesztési céljaink, tartalmai

    2. Szabályozások

    3. Küldetésnyilatkozat, jövőkép

    4. Intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége

    5. Pedagógiai tervezés


  1. Minőségpolitikai irányelveink

    1. Éves tervezés

    2. Belső vezetői ellenőrzés

    3. Irányított önértékelés

      1. Az irányított önértékelés területei

      2. Partnerek elégedettsége

      3. Információáramlás

    4. Beiskolázás leendő elsősök esetén

    5. Nyomon követés

    6. Intézményi marketing

    7. Humán erőforrások biztosítása

      1. Továbbképzési rendszer működtetése

      2. Belső értékelési rendszer működtetése

      3. Eljárásrend az ösztönző rendszer működtetésére


  1. Az intézmény működtetése

  2. Biztonságos intézmény

  3. Oktatás-nevelés

    1. Pedagógusok együttműködése

  1. Mérés, elemzés, javítás

  2. Tantervkészítés

  3. Stratégiai tervezés


Érvényességi tartomány

  1. Mellékletek

  2. Jegyzőkönyvek

  3. Alapító Okirat





Ugrás a tetejére